Posted 20 May 2011 - 08:24 PM
Csak mert kedvem volt írni
Végtelen sötétségben kuporgok levegőért kapva,
testem súlyos sziklaként szegez a nedves talajhoz.
Magába ölel a feneketlen kút éhes gyomra,
s bomló tetemek forrósága melegít és fojtogat egyszerre.
Erőtlenül fekszem, alig különböztet meg valami az alattam zajló élő rothadástól.
Ünnepi bíborban úszik a testem, horgonyom e világban.
A fájdalom már rég elillant, s a csendes nyüzsgés körülöttem lágyan befogad,
szólít ezernyi apró rágó. Egy élettel sok másikat szülök.
Árnyak mélyén lapuló szörnyek vonaglanak felém,
kerülve a fény határmezsgyéjét utolsó lélegzetemet figyelve.
Rettegek tőlük. Bíráim eljöttek értem, hisz bűnbocsánatban nem részesülök.
Rettegek.
-------{Exodus}-------
Utolsó gondolatok
S lejö a démonok lordja az égböl, túlvilági birodalmából, hogy ítélkezzen a halandók sorsa felett. Hatalmas szárnyaival vetett ránk árnyékot míg végigmért minket keserves szánalommal. Damokles kardja lebegett fejünk felett, majd alászállt hogy beteljesítse mindannyiunk sorsát. A fennséges lény látványa égette bele magát mindörökre szemünkbe, éreztük melegét mit ránk vet. Csak egy röpke pillanat, nem volt se több, sem pedig kevesebb annál, csak egyetlen fájdalmas momentum s vége szakadt mindennek. Három Nap fénye ragyogta be a szent eget az Ítélethozáson, s vörösen égve nyelte el testünket az örökkévalóság. Csak por maradt helyünkön, teljes volt az üresség és a csend mikor visszatért birodalmába. Nem ö a felelös megszünésünkért, hisz ítélete igazságos volt amit maga az Úr adott neki parancsba büneinkért. Most végre együtt vagyunk azzal ki elöttünk volt és ki velünk halt, többé nem vagyunk bünösek, megtisztultunk a tüz által és várjuk, hogy egyszer kiérdemeljük Urunk bocsánatát. Teremtönk lett végül Pusztítónk is.....
http://tfd.nationvoice.com/forum/index.php...post&p=8950