Saya no Uta
Múlt héten unalmamban átnéztem miket szedtem le a gépemrem, amikkel még nem játszottam vagy nem néztem, és észrevettem, hogy megvan a Saya no Uta nev? Visual Novel, amit leszedtem, ahogy kijött az angol fordítása, mert aranyos benne a csaj, és meg miért ne. Azt is hallottam, hogy ez ilyen horror meg er?szakos.... HÁT JA bííííp
A történet úgy kezd?dik, hogy a 20 éves orvosi hallgató f?h?s, Sakisaka Fuminori az iskolában van, és minden tiszta sötétvörös: a falak húsból vannak, az asztalok húsból vannak, minden tárgy húsból van, valahogy így, és szörny hangon beszél hozzá a legjobb barátja, Tonou Kouji, akit pedig egy szörnyetegnek lát, és a hangja is egy szörnyetegé, valahogy így néz ki, ahogyan minden ember kinéz, és minden ember hangzik. Nem tudja senki róla, hogy ilyennek látja a világot, és nem akarja elárulni. Amúgy se érdekli ?t már az emberek, meg a világ, mert minden undorítóan néz ki, hangzik, s?t, minden rothadt szagú, és az ízek is undorítóak. Mindenféle beszédet elkerülve barátaitól - akiknek fogalmuk sincs arról, hogy Fuminori min megy keresztül, csak azt tudván, hogy valami nagyon nincs rendben vele - hazamegy találkozni az egyetlen dologgal, ami szép az egész undorító kinézet? és hangzó világban, egy Saya nev? sötétzöld hajú csaj, aki furcsa módon, kontraszttal az underító környetettel, egy teljesen normális embernek kinézet? csaj, aki ráadásul még nagyon aranyos is, és a hangja is emberi és aranyos. Ezek ketten együtt laknak Fuminorinál. A csaj örül, hogy megjött a pasija, dumálnak arról, hogy milyen volt Fuminori napja, aztán felmennek a hálószobához, és dugnak egy jót, ahogy egy H Visual Novelhez illik
Kapunk egy visszaemlékezést arról, hogy Fuminori szülei meghalnak egy balesetben, és Fuminori is kis híján, de egy úgy kísérletben lév? kockázatos operáció segítségével meg tudták menteni az életét, ami híres arról, hogy okos agykárosodást. 2 hónapnyi mentális vakság után (amikor igazából m?ködik a szemed, de valahogyan nem küldi rendesen az üzeneteket az agyadhoz) tér vissza a látása úgy, ahogyan írtam az elején: húsos, szerves falak, az ágy, amiben fekszik, húsból van, a takaró is, és minden más is, és minden embert szörnynek látott, ami sok üvöltözést és sírást vont maga után. Mikor már kezdett nagyon vonzó lenni neki az ötlet, hogy végez a saját életével, megjelenik egyik hajnal ez a misztikus Saya, nev? csaj (Így néz ki a jelenet és Saya), aki csodálkozik azon, hogy nem sikerült Fuminorit megijesztenie, amire Fuminori azt válaszolja, hogy "hogyan ijednék meg attól, aki hónapok óta az egyetlen szép dolog, amit láttam?"... Saya elmondja, hogy elt?nt az apja, aki egy orvos volt, és Fuminori megkéri Sayát, hogy költözzön hozzá, és cserébe kideríti mi történt az apjával. A csaj azt mondja, hogy elgondolkozik rajta, de végül örülve beleegyez. Ki ez a Saya, és honnan jött? Ember-e egyáltalán? Valóban szereti Fuminorit? Milyen ember volt ez az "apja"? Visszakapja-e Fuminori a normális érzékszerveinek/agyának normális m?ködését? Olvassátok el a Visual Novelt
Fontos karakterek közé tartozik még a csaj a suliból, aki szerelmes Fuminoriba, Tsukuba Yoh (ajjaj, mi lesz ebb?l...), és Takahata Oumi, aki Kouji barátn?je, és egy titokzatos doktorn?, Tanbo Ryouko, aki tud valamit Saya "apjáról".
A történetet nem csak a f?h?s szemszögéb?l mutatja az eseményeket, hanem váltakozva minden karakteréb?l, csak Sayáéból nem. Sok nem túl kellemes kép van a játék folyamán, amit lehet cenzúrázni, ha valaki nem bírja nézni. Vannak hentai jelenetek, amik közül az els? kett? még jó character development céljából, de lesz egy hármasban, amit igazán nem kellett volna szerintem... hülye perverz japánok. De ezeket is lehet sz?rni, ha valaki nem akarja látni (úgyis el fogjátok olvasni azt is
Tök zsír a zenéje.
Élményem: Amikor elkezdtem, amiatt aggódtam, hogy unalmas lesz, és túl lassan fognak kiderülni dolgok, és meglep?dtem, mert sokkal pörg?sebbnek találtam, mint hittem. Amióta el kezdtem olvasni, nem tudtam vele leállni, mert annyira izgalmas volt. Mindig kíváncsi voltam, hogy "na ezt hogy oldják meg?", és sok meglepetést okozott a történet nekem, amit?l sosem bírtam letenni a játékot. Elég sötét, groteszk és depresszív természete van a VN-nek végig, amit nagyon díjazok. A karakterek is nagyon faszák. Betegek és badass-ek nagyrészt. Az zavart kicsit ebben a VN-ben, hogy nem túl okosan cselekedtek a karakterek, bár a mentális állapotuk jó kifogás, és cserében viszont okos dolgok is eszükbe jutnak. 9/10-et adok csak neki, mert annyira groteszk, és mert nem szeretem a reménytelen helyzeteket. Az Ever17 megtanította nekem, hogy minden reménytelen történetb?l van kiút.
Azt kell, hogy mondjam, hogy ANYÁD, ez nagyon durva és beteg. Igazából mindenkinek ajánlom, mert ezt mindenkinek látnian és olvasnia kell.

Help
















